Politikai döntéshozóknak

Ez a jelentés a 3.2-es feladat („Transition of agri-environmental systems to climate-neutral food systems”) eredményeit dokumentálja, amely a WP3 („Agri-environmental policy experimentation”) munkacsomag része. A feladat célja, hogy feltárja az EU-s gazdálkodók hozzáállását mind a kötelező intézkedésekhez (például a mezőgazdasági kibocsátáskereskedelmi rendszerhez), mind pedig az önkéntes szénpiacokhoz. Emellett a vizsgálat kiterjed más gazdasági eszközökre is, beleértve a szén- vagy CO₂e-adókat, valamint az innovatív támogatási rendszereket – például az eredményalapú kifizetéseket (Result-Based Payments, RBPs) és a hibrid kifizetéseket (Hybrid Payments, HPs) –, amelyek célja a klímabarát gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése.

A 3.2-es feladat továbbá azt is vizsgálja, hogy a viselkedési tényezők befolyásolják-e, és ha igen, milyen mértékben, a gazdálkodók gazdaságpolitikai eszközök iránti elfogadottságát. A célok elérése érdekében két kontextualizált kísérletet végeztek összesen mintegy 1 100 gazdálkodó bevonásával – az egyiket Olaszországban, a másikat pedig Dániában.

Ez a jelentés a VISIONARY projekt 3. munkacsomagja (WP3) keretében készült, és hozzájárul a projekt átfogó céljához, hogy azonosítsa azokat a politikai eszközöket, amelyek támogathatják az európai fenntartható mezőgazdasági és élelmiszerrendszerek felé történő átmenetet. A WP3 azt vizsgálja, hogy a viselkedési megközelítések és a kísérleti módszerek hogyan segíthetik a hatékony agrár-környezetvédelmi politikai beavatkozások tervezését, amelyek három kulcsfontosságú átmeneti kihívást céloznak: a klímasemlegességet, a biodiverzitás csökkenésének megállítását, valamint a vízminőség javítását. Ebben a kontextusban tanulmányunk a sötétzöld agrár-környezetvédelmi klímapolitikai intézkedések (AECM) jelölési keretrendszerének potenciáljára összpontosít, mint egy lehetséges politikai eszközre, amely ösztönözheti a gazdálkodók részvételét, ezáltal erősítve a biodiverzitásra irányuló átmenetet.

Az ökológiai gazdálkodásra való átállást egymással összefüggő akadályok és ösztönző tényezők együttesen befolyásolják. A meglévő kutatások, mentális modellek, workshopok és interjúk áttekintése gyakori problémákat tárt fel, mint például az ingadozó kereslet, a korlátozott feldolgozókapacitás, az elégtelen tanácsadói támogatás, a munkaerőhiány és az ellentmondásos szakpolitikai keretek. Ugyanakkor azonosítottak pozitív tényezőket is, mint például a gazdák közötti tudásmegosztás, a tanácsadói segítség, az egyértelmű cselekvési tervek, az ágazatok közötti együttműködés és a nyilvánosság tájékoztatását célzó kampányok. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az ökológiai gazdálkodásra való átállást nem egyetlen probléma akadályozza, hanem az egész élelmiszerrendszer működésétől és attól függ, mennyire tudják összehangolni tevékenységüket a különböző szereplők – a gazdák, tanácsadók, feldolgozók, forgalmazók, fogyasztók és döntéshozók.

A vízvagyon-gazdálkodás a tájszintű szemléletben alapvető fontosságú az európai mezőgazdaság környezeti és hidrológiai kihívásainak kezelésében. A földtulajdon fragmentáltsága miatt a gazdálkodásnak túl kell lépnie az egyes ingatlanok keretein, és össze kell hangolódnia a hidrológiai rendszerekkel, ami együttműködésen alapuló kormányzást igényel, a gazdák és más érintettek bevonásával.

Ez a tanulmány (Mérföldkő 9) a vízforrásokra gyakorolt hatás csökkentésére irányuló kollektív cselekvés motivációit és akadályait vizsgálja, Elinor Ostrom tervezési elveit (DPs) használva diagnosztikai eszközként az intézményi szilárdság értékelésére három esetben: öntözésmenedzsment Spanyolországban és Magyarországon, valamint vízgyűjtő-alapú nitrogénszabályozás Dániában.

A spanyol eset erős összhangot mutat az Ostrom-elvekkel, beleértve a beágyazott, felhasználó-vezérelt szervezeteket és a kollektív jogok jogi elismerését. A magyar eset erős felülről irányított kontrollt mutat, de hiányzik a képesség összetett, kollektív vízgazdálkodási kezdeményezések végrehajtására, valamint a szükséges alulról jövő együttműködés, koordináció és szakmai iránymutatás. A dán eset jelentősen eltér az elvektől a korlátozott érintetti részvétel és a felhasználói autonómia miatt.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az intézményi kontextus és a kormányzási tervezés hogyan befolyásolja a vízgazdálkodás legitimitását és hatékonyságát. Bár Ostrom elvei értékes intézményi benchmarkot nyújtanak, korlátozott betekintést adnak a gazdák részvételét befolyásoló viselkedési tényezőkbe.

Javasoljuk, hogy a jövőbeli kutatások az Ostrom-elvekről vegyék figyelembe a viselkedési perspektívát is, hogy jobban megértsék a kollektív agrár-környezetvédelmi programok sikerét és kudarcaikat a fenntartható vízhasználat szempontjából. Következő munkánk túl fog lépni az intézményi elemzésen, és a kollektív agrár-környezetvédelmi programok viselkedési mozgatórugóit és akadályait fogja feltárni.

Ebben a cikkben az élelmiszer-rendszerekben alkalmazott ágensalapú modellek (ABM-ek) áttekintését mutatjuk be, arra összpontosítva, hogy miként épülnek be a viselkedésalapú meglátások. A cikk az "Environmental Modelling & Software Journal" című folyóiratban jelent meg, és a "Deliverable 5.3 - Review of food systems models and their behavioural assumptions" (5.3. teljesítendő feladat - Az élelmezési rendszerek modelljeinek és viselkedési feltételezéseiknek áttekintése) című dokumentumnak felel meg. Úgy találjuk, hogy sok modellből hiányzik a viselkedésalapú indoklás, és rámutatunk, hogy a viselkedésalapú feltételezéseknek erősebb alapokra kell helyeződniük.

Az alábbi előzetes iránymutatásokat javasoljuk az élelmiszerrendszerek modellezésében a jövőbeni ABM-fejlesztés támogatására:

• Viselkedésbeli indoklás. A viselkedési döntéseket elmélettel vagy adatokkal kell igazolni. Pl. a MoHuB keretrendszer használatával a releváns viselkedéselméletek azonosítására.
• Modellparszimónia. A modelleket a lehető legegyszerűbbé kell tenni azáltal, hogy az élelmiszerrendszer egyes részeire összpontosítunk, és a térbeli kiterjedést a kutatási kérdés megválaszolásához szükséges mértékre korlátozzuk.
• Átláthatóság és dokumentáció. Az átláthatóság, a reprodukálhatóság és az összehasonlíthatóság javítása érdekében ajánlott a szabványosított protokollok, például az ODD + D használata.

This study (Deliverable 2.1) consists of a systematic literature review to map levers and lock-ins to give an overview of drivers for behaviour change and their relevance to specific actors in the food system and specific value chains. This was achieved by performing an umbrella review of systematic and structured literature reviews conducted in relation to the behavioural aspects of sustainability transition in food systems. This review resulted in a systematic mapping of the factors influencing behavioural change of food system actors (so called 360° Reviews) and a narrative synthesis of the recommendations made by the selected reviews.

Report on the generic and specific drivers associated with the policy context
This Deliverable 6.1 compiles, analyses and contrasts the outcomes from two tasks of VISIONARYs ‘Science-Policy Interfaces and relationship building’. The two taks ‘Policy and regulatory context mapping’ and ‘Participatory foresight exercises’ ran in parallel and intertwined. The purpose of this analysis is two-fold. First, it aims to feed into the design of the experimental research to be undertaken in the various empirical tasks included in other VISIONARY work packages. Second, it allows for identifying and discussing relevant policy gaps that need to be tackled in the EU and UK policy cycles to come.

This working paper on drivers and barriers in value chain initiatives is part of VISIONARY project Milestone 15. This document presents an analysis of drivers and barriers to enabling sustainability innovation in seven agribusiness initiatives in seven partner countries (Denmark, Germany, Hungary, Romania, Spain, Poland, UK).

This report presents the findings of a study conducted as part of the VISIONARY project, which explores the challenges and opportunities within European food legume value chains. The study focuses on identifying the barriers that limit the adoption of plant-based proteins, particularly legumes, in Denmark, Germany, Poland, and Spain. It also explores potential strategies and levers to boost the uptake of these products. The key findings highlight the obstacles to adoption and pinpoint leverage points that could drive greater acceptance of legumes in these countries.

This report marks a significant step in our exploration of sustainable value chains through detailed case studies, focusing on value chain initiatives and business models. We examine individual case studies across seven partner countries: Denmark, Germany, Hungary, Romania, Spain, Poland, and the UK. Our analysis employs a practice-based approach to understanding how sustainability is integrated into these value chains. By studying real-world practices within organisations and across supply chains, we gain insights into the connections—both supportive and challenging—that impact sustainability efforts. This perspective sheds new light on the internal dynamics and broader implications of sustainable practices within value chains.

Work Package 1: Engagement, communication, dissemination and exploitation
Milestone 1 

A VISIONARY-ról szóló legfontosabb információk egy pillanat alatt.

This Analytical Framework will steer the empirical research of the VISIONARY project, with regards to policy interventions, to novel value chain initiatives and business models, and to leverage points in the agri-food systems. The Analytical Framework adopts a novel approach combining two substantially different approaches: quantitative, experimental and behavioural economics on the one hand, and qualitative, comprehensive systems thinking approaches on the other.

Ez a kiadvány áttekintést nyújt a nyolc európai országban a tudománypolitikai interfészek (SPI) résztvevőivel - az élelmiszerrendszer mintegy 270 érdekeltjével, köztük mezőgazdasági termelőkkel, politikai döntéshozókkal, tudósokkal, kiskereskedőkkel és nem kormányzati szervezetekkel - tartott 16 előretekintő műhelymunkáról. Az előretekintési gyakorlat keretbe foglalta az élelmiszerrendszerünk néhány legsürgetőbb kérdésének megvitatását: a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a bioélelmiszerek és a biogazdálkodás jövője, valamint a növényi alapú termékek népszerűsítése az értéklánc mentén.

Ez a kezdeti koncepcionális keretrendszer a VISIONARY elméleti és koncepcionális alapjait foglalja össze, magyarázatot ad az élelmiszerrendszer rendszerszintű jellegére és a fenntarthatóság felé történő átmenetére, az élelmiszeripari szereplők viselkedési tényezőinek szerepére az ilyen átmenet kialakításában, valamint a kutatás és a politikaalkotás közötti kölcsönhatásra a felgyorsítás érdekében. Ez a kezdeti keret megalapozza a 2025 nyarán megjelenő "empirikusan megalapozott koncepcionális keretet". Az élelmiszer-rendszerek fenntarthatóság felé történő átmenetét és annak viselkedési dimenzióját (különösen a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók esetében) körüljáró megközelítések előzetes áttekintése után a dokumentum két fő területre összpontosít: "viselkedésalapú élelmiszerpolitikák" és "fenntartható üzleti modellek". Végül a dokumentum elmélyül a projekt transzdiszciplináris megközelítésében, amely a tudomány és a politika közötti kapcsolódási pontok koncepcióján és megvalósításán alapul.