Tudomány-szakpolitikai-interface-ek
Részvételen alapuló többszereplős platformok hálózata
A VISIONARY módszertanának kulcseleme a részvételen alapuló többszereplős platformok hálózatának kialakítása, amely kíséri és támogatja az egyes partnerországokban végzett kutatási munkát.
Ezeket a platformokat tudományos-szakpolitikai interfészeknek (SPI-k) hívjuk, és céljuk, hogy összehozzák az élelmiszerrendszer releváns szereplőit (köz- és magánszektor) helyi, regionális és nemzeti szinten, hogy:
- támogassák a vizsgált agrár-élelmiszeripari rendszerek elemzését és kontextusba helyezését;
- tájékoztatást adjanak, hogy a projekt mit tesztel a szakpolitikai és értéklánc-kísérletekben valamint;
- segítik értelmezni ezeknek a kísérleteknek az eredményeit új és innovatív politikai beavatkozások és üzleti modellek kidolgozásához, a klímasemlegesebb és fenntarthatóbb élelmiszertermelési rendszerek elfogadásához.
Összesen 16 SPI-t fogunk megszervezni, minden partnerországban kettőt. Ezek hatékonyságát minden projekt résztvevő számára speciális kapacitásépítési tevékenységekkel fogjuk fokozni, különös tekintettel a fiatal kutatók számára, azáltal, hogy gyakorlati lehetőségeket biztosítunk, hogy megtanulják, hogyan kommunikálhatnak hatékonyan az iparággal és a civil szervezetekkel.
SPI esettanulmányaink:
Az SPI for the Local Gastronomic Points (LGPs) romániai tanulmánya az LGP-k üzleti modellje hosszú távú fenntarthatóságának felmérésére összpontosít. Romániában a kistermelői gazdaságok (pontosabban a mezőgazdasági háztartások) a teljes Hasznosított Mezőgazdasági Terület körülbelül 45%-át kezelik. Nagyon fontos szerepük van a helyi és regionális élelmezésbiztonságban, de viszonylag kevesen kapcsolódnak a modern élelmiszer-értékláncokhoz. A Helyi Gasztronómiai Pontok program egy olyan üzleti modell, amely a mezőgazdasági háztartásokból származó termékek értékének növelésén alapul kisméretű, családi jellegű közétkeztetési intézmények létrehozásával. Célunk ezért az üzleti modell fő jellemzőinek, a kistermelők jólétére gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának, a rendszer különböző régiókban való elterjesztéséhez szükséges különleges feltételeknek, valamint a fogyasztók profiljának és az üzleti modell fogyasztói megítélésének azonosítása. Együttműködünk az érintettek sokrétű csoportjával: a Helyi Gasztronómiai Pontok program elindítóival, a program végrehajtását koordináló és ellenőrző hatóságokkal (Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság, Hegyvidéki Nemzeti Ügynökség), a programban résztvevő magánszervezetekkel a Helyi Gasztronómiai Pontokkal (Gastro Local Association), valamint az LGP-k ügyfeleivel.
A délnyugat-angliai Science-Policy-Interface, (SPI) a Community Interest Company (CIC) Tamar Grow Local (TGL) által irányított Food Hub elemzésére összpontosít. A Food Hub közel tíz éve működik, és a Tamar-völgyben (Devon/Cornwall határ) működő helyi beszállítók és a helyi fogyasztók összekapcsolásának eszközeként szolgál. A Hub egy (Open Food Network szoftvert használó) on-line kiskereskedelmi webhelyből áll, amelyen keresztül a termelők - heti szállítással - értékesítik termékeiket (hús, zöldség, gyümölcs, hal, gyümölcslevek), amelyet a TGL munkatársai központilag kezelnek, akik szélesebb körű üzleti támogatást is nyújtanak azoknak a beszállítóknak, akik ezt igénylik. Noha a Hub a rövid ellátási láncú élelmiszerrendszer-modell inspiráló példájának bizonyult, sikere nagymértékben függött a TGL személyzetének, a megbízottaknak és az önkéntesek hálózatának önzetlenségétől. A VISIONARY csapata együtt fog működni a Food Hub érdekelt feleivel azért, hogy megértsék, mik akadályozzák a Food Hub hosszú távú bővülését és gazdaságilag rugalmassá válását. Az elsődleges és másodlagos kutatásokon keresztül arra törekszünk, hogy jobban megértsük a jelenlegi akadályozó tényezőket, és azt, hogy milyen változtatásokra van szükség (kormányzati politikában, jogszabályokban, fogyasztói szokásokban stb.) ahhoz, hogy elősegítsük a Food Hub (és más hasonló kezdeményezések) növekedését és virágzását. Az SPI kétféle szereplőt fog tartalmazni: (1) „elsődleges szereplőket” és (2) „másodlagos szereplőket”. Az elsődleges szereplők olyan gyakorló szakemberek lesznek, akik közvetlenül részt vesznek/vehetnének a TGL Hub operatív tevékenységeiben (pl. alkalmazottak, megbízottak, gyártók, ügyfelek, operatív partnerek). A másodlagos szereplők azok, akik olyan szakpolitikai/szabályozási/finanszírozási kereteket határoznak meg, amelyek hatással vannak a TGL Hub tevékenységeire, vagy akik a jövőben szerepet játszhatnak a TGL Hub tevékenységeinek támogatásában/kiegyenlítésében (például helyi hatóságok, akadémikusok/technológiai szolgáltatók, finanszírozó ügynökségek/szervezetek, üzleti támogató szervezetek, Helyi Gazdasági Partnerségek (LEP), Open Food Network stb.). Ezek a másodlagos szereplők helyi szintet (azaz Cornwall/Devon) képviselik, de regionális és nemzeti szinten is működnek.
A spanyol tudomány-szakpolitikai interfész (SPI) azon fog alapulni, hogy felmérje, hogyan kell megközelíteni a szövetkezeti tejtermelést, annak fenntarthatóvá tétele érdekében. Az egyik leglényegesebb szempont ezzel kapcsolatban a tejtermelés szénlábnyomának csökkentése. Tekintettel azonban arra, hogy a spanyol tejágazat sérülékeny csoportnak számít, amely alacsony áron versenyez egy globális árucikknek számító termékkel, elengedhetetlen a tejtermelés gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságának alapos elemzése. Így a cél az, hogy az ehhez kapcsolódó releváns szempontokról ismereteket nyújtsunk, például az állati takarmánygazdálkodástól a CO2-kompenzációs mechanizmusokig, mind a társadalmi megítélés, mind a környezeti szemlélet és a szükséges gazdasági támogatási mechanizmusok figyelembevételével. Ez, a tejtermelőkkel, tejszövetkezetekkel, a tejpiac szereplőivel, a politikai döntéshozókkal, valamint az akadémia és a kutatás képviselőivel folytatott átfogó párbeszéd révén valósul meg.
A romániai SolBun Szövetkezet (Fair Soil Coop) esettanulmány esetében az SPI a gazdaságilag fenntartható kistermelői szövetkezet alapvető jellemzőinek meghatározására összpontosít. Romániában 3,6 millió kistermelői gazdaság (pontosabban mezőgazdasági háztartás) működik, amelyek a teljes mezőgazdasági hasznosított terület mintegy 45%-át művelik. A kistermelők szövetkezetekbe tömörülése kulcsfontosságú a piacra jutás és a fogyasztók elérése szempontjából. Nagyon fontos szerepet játszanak a helyi és regionális élelmezésbiztonság megteremtésében (a vidéki és városi területeket egyaránt figyelembe véve), de viszonylag kevesen kapcsolódnak a modern élelmiszer-értékláncokhoz, annak ellenére, hogy a romániai fogyasztók folyamatosan igényt tartanak a jó minőségű helyi (köztük számos hagyományos/ kézműves) termékre. Ezért célunk, hogy meghatározzuk a szövetkezetekhez való csatlakozás követelményeit, a szövetkezetek által a tagok számára biztosított fő gazdasági és társadalmi előnyöket, a fogyasztók megítélését az ilyen típusú üzleti modellről, összehasonlítva másokkal, illetve, hogy a kistermelők szövetkezetei hogyan válhatnak életképes üzleti modellekké. Az érdekeltek sokszínű csoportjával fogunk együttműködni: a SolBun Szövetkezet tagjaival, az élelmiszerláncokat helyi szinten koordináló és ellenőrző hatóságokkal (helyi önkormányzat, Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság), a szövetkezet fogyasztóival, a mezőgazdasági szövetkezeteket országos szinten népszerűsítő és támogató szektorbeli önkéntes szervezetekkel.