Esetanulmányok: Klíma

Ez a jelentés a 3.2-es feladat („Transition of agri-environmental systems to climate-neutral food systems”) eredményeit dokumentálja, amely a WP3 („Agri-environmental policy experimentation”) munkacsomag része. A feladat célja, hogy feltárja az EU-s gazdálkodók hozzáállását mind a kötelező intézkedésekhez (például a mezőgazdasági kibocsátáskereskedelmi rendszerhez), mind pedig az önkéntes szénpiacokhoz. Emellett a vizsgálat kiterjed más gazdasági eszközökre is, beleértve a szén- vagy CO₂e-adókat, valamint az innovatív támogatási rendszereket – például az eredményalapú kifizetéseket (Result-Based Payments, RBPs) és a hibrid kifizetéseket (Hybrid Payments, HPs) –, amelyek célja a klímabarát gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése.

A 3.2-es feladat továbbá azt is vizsgálja, hogy a viselkedési tényezők befolyásolják-e, és ha igen, milyen mértékben, a gazdálkodók gazdaságpolitikai eszközök iránti elfogadottságát. A célok elérése érdekében két kontextualizált kísérletet végeztek összesen mintegy 1 100 gazdálkodó bevonásával – az egyiket Olaszországban, a másikat pedig Dániában.

A vízvagyon-gazdálkodás a tájszintű szemléletben alapvető fontosságú az európai mezőgazdaság környezeti és hidrológiai kihívásainak kezelésében. A földtulajdon fragmentáltsága miatt a gazdálkodásnak túl kell lépnie az egyes ingatlanok keretein, és össze kell hangolódnia a hidrológiai rendszerekkel, ami együttműködésen alapuló kormányzást igényel, a gazdák és más érintettek bevonásával.

Ez a tanulmány (Mérföldkő 9) a vízforrásokra gyakorolt hatás csökkentésére irányuló kollektív cselekvés motivációit és akadályait vizsgálja, Elinor Ostrom tervezési elveit (DPs) használva diagnosztikai eszközként az intézményi szilárdság értékelésére három esetben: öntözésmenedzsment Spanyolországban és Magyarországon, valamint vízgyűjtő-alapú nitrogénszabályozás Dániában.

A spanyol eset erős összhangot mutat az Ostrom-elvekkel, beleértve a beágyazott, felhasználó-vezérelt szervezeteket és a kollektív jogok jogi elismerését. A magyar eset erős felülről irányított kontrollt mutat, de hiányzik a képesség összetett, kollektív vízgazdálkodási kezdeményezések végrehajtására, valamint a szükséges alulról jövő együttműködés, koordináció és szakmai iránymutatás. A dán eset jelentősen eltér az elvektől a korlátozott érintetti részvétel és a felhasználói autonómia miatt.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az intézményi kontextus és a kormányzási tervezés hogyan befolyásolja a vízgazdálkodás legitimitását és hatékonyságát. Bár Ostrom elvei értékes intézményi benchmarkot nyújtanak, korlátozott betekintést adnak a gazdák részvételét befolyásoló viselkedési tényezőkbe.

Javasoljuk, hogy a jövőbeli kutatások az Ostrom-elvekről vegyék figyelembe a viselkedési perspektívát is, hogy jobban megértsék a kollektív agrár-környezetvédelmi programok sikerét és kudarcaikat a fenntartható vízhasználat szempontjából. Következő munkánk túl fog lépni az intézményi elemzésen, és a kollektív agrár-környezetvédelmi programok viselkedési mozgatórugóit és akadályait fogja feltárni.

Ez a jelentés (2.2. eredmény) a VISIONARY projekt kezdeti koncepcionális és analitikai keretrendszerére épül, és célja annak feltérképezése, hogy a VISIONARY projektben kiválasztott esettanulmányok hogyan egészítik ki egymást a projekt fő céljainak elérése érdekében. A jelentés célja, hogy röviden felvázolja munkánk elméleti alapjait és ismertetje az esettanulmányokban alkalmazott megközelítést.

A VISIONARY-ról szóló legfontosabb információk egy pillanat alatt.