Esetanulmányok: Víz

Az EU vizeinek nagy része még mindig a jó ökológiai állapot alatt van, amihez nagyban hozzájárul a mezőgazdaságból származó tápanyagelvezetés, és egyes országokban a vízkészletek nem hatékony felhasználása és irányítása. A vízügyi klaszter azonosítja és értékeli a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást célzó, meglévő és lehetséges agrár-környezetvédelmi szakpolitikai beavatkozásokat, és alaposan feltárja a gazdálkodók viselkedési motivációit és a vízminőség-védelem és a vízhasználat összehangolásának akadályait. Három európai esettanulmányt használunk (Spanyolország, Magyarország és Dánia) az együttműködésen alapuló gazdálkodási gyakorlatok eltérő kontextusainak és hagyományainak megragadására. A spanyolországi esettanulmány azoknak a problémáknak az elemzésére összpontosít, amelyekkel a mediterrán öntözőrendszerekben a biogazdálkodás találkozik, míg a magyarországi esettanulmány az öntözés integrált és hatékony hasznosításának szakpolitikai lehetőségeinek értékelésére összpontosít. A dániai esettanulmány a vízminőséget javító szakpolitikai beavatkozásokat vizsgálja. Módszertanilag kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazunk: fókuszcsoportos beszélgetéseket, interjúkat, utólagos szakpolitikai értékelést, választási kísérletekkel kapcsolatos felméréseket és gazdasági kísérleteket. A vízügyi klaszter fontos szakpolitikai inputokat nyújt a mezőgazdaságból származó tápanyag-elvezetés kezeléséhez és a víz hatékony felhasználásához.

Kiadványok

SPI Briefing #2 - Agriculture and Water Resilience
2026.06.09.
Insights from the European Water Resilience Strategy (2025) ...
Read more

Insights from the European Water Resilience Strategy (2025)

9.94 MB
Copy link
SPI Briefing #2 - Foresight methodology
2026.06.09.
In this second SPI briefing, we introduce foresight—an approach that helps stakeholders move beyond disagreements, strengthen cooperation and trust, and explore shared pathways toward a desirable future. This is especially relevant for complex and sensitive issues such as collective water use in agriculture,...
Read more

In this second SPI briefing, we introduce foresight—an approach that helps stakeholders move beyond disagreements, strengthen cooperation and trust, and explore shared pathways toward a desirable future. This is especially relevant for complex and sensitive issues such as collective water use in agriculture, a critical resource for food production. The policy corner highlights key insights from the European Water Resilience Strategy (June 2025), the Water Framework Directive (WFD), and highlights regarding water within the new Common Agricultural Policy (CAP).

13.01 MB
Copy link
Collective Incentives and Fairness Norms in Agri-Environment Schemes: An Agent-Based Analysis of Cost-Effectiveness
2026.06.09.
This working paper, with the title “Collective Incentives and Fairness Norms in Agri-Environment Schemes: An Agent-Based Analysis of Cost-Effectiveness”, presents the development of an agent-based model that incorporates behavioural experimental data into the decision-making process. More specifically,...
Read more

This working paper, with the title “Collective Incentives and Fairness Norms in Agri-Environment Schemes: An Agent-Based Analysis of Cost-Effectiveness”, presents the development of an agent-based model that incorporates behavioural experimental data into the decision-making process. More specifically, the model is designed to assess different policy designs for collective agri-environmental schemes aimed at reducing nitrogen leaching and evaluating their cost-effectiveness. Farmer decision-making in the model is twofold. First, it reflects standard profit-maximizing behaviour. Second, following the empirical findings of Zemo, Kahsay, Termansen, and Thorsen (2026), we incorporate a fairness component into decision-making, guided by the theory of fairness developed by Fehr and Schmidt (1999). Accordingly, agents experience disutility when their individual contributions to the collective target are perceived as unfair.

Overall, the model represents a first and relatively simple approach in its current working paper form. However, the implementation in Julia provides a foundation for future extensions aimed at more accurately capturing decision-making processes.

8.53 MB
Copy link
A kollektív cselekvési programok tervezési elveinek tesztelése a vízkészletek fenntartható használatának elősegítése érdekében
2025.09.18.
A vízvagyon-gazdálkodás a tájszintű szemléletben alapvető fontosságú az európai mezőgazdaság környezeti és hidrológiai kihívásainak kezelésében. A földtulajdon fragmentáltsága miatt a gazdálkodásnak túl kell lépnie az egyes ingatlanok keretein, és össze kell hangolódnia a...
Read more

A vízvagyon-gazdálkodás a tájszintű szemléletben alapvető fontosságú az európai mezőgazdaság környezeti és hidrológiai kihívásainak kezelésében. A földtulajdon fragmentáltsága miatt a gazdálkodásnak túl kell lépnie az egyes ingatlanok keretein, és össze kell hangolódnia a hidrológiai rendszerekkel, ami együttműködésen alapuló kormányzást igényel, a gazdák és más érintettek bevonásával.

Ez a tanulmány (Mérföldkő 9) a vízforrásokra gyakorolt hatás csökkentésére irányuló kollektív cselekvés motivációit és akadályait vizsgálja, Elinor Ostrom tervezési elveit (DPs) használva diagnosztikai eszközként az intézményi szilárdság értékelésére három esetben: öntözésmenedzsment Spanyolországban és Magyarországon, valamint vízgyűjtő-alapú nitrogénszabályozás Dániában.

A spanyol eset erős összhangot mutat az Ostrom-elvekkel, beleértve a beágyazott, felhasználó-vezérelt szervezeteket és a kollektív jogok jogi elismerését. A magyar eset erős felülről irányított kontrollt mutat, de hiányzik a képesség összetett, kollektív vízgazdálkodási kezdeményezések végrehajtására, valamint a szükséges alulról jövő együttműködés, koordináció és szakmai iránymutatás. A dán eset jelentősen eltér az elvektől a korlátozott érintetti részvétel és a felhasználói autonómia miatt.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az intézményi kontextus és a kormányzási tervezés hogyan befolyásolja a vízgazdálkodás legitimitását és hatékonyságát. Bár Ostrom elvei értékes intézményi benchmarkot nyújtanak, korlátozott betekintést adnak a gazdák részvételét befolyásoló viselkedési tényezőkbe.

Javasoljuk, hogy a jövőbeli kutatások az Ostrom-elvekről vegyék figyelembe a viselkedési perspektívát is, hogy jobban megértsék a kollektív agrár-környezetvédelmi programok sikerét és kudarcaikat a fenntartható vízhasználat szempontjából. Következő munkánk túl fog lépni az intézményi elemzésen, és a kollektív agrár-környezetvédelmi programok viselkedési mozgatórugóit és akadályait fogja feltárni.

815.40 KB
Copy link
Kiválasztott esettanulmányok hozzájárulásának feltérképezése a VISIONARY-hoz
2025.07.20.
Ez a jelentés (2.2. eredmény) a VISIONARY projekt kezdeti koncepcionális és analitikai keretrendszerére épül, és célja annak feltérképezése, hogy a VISIONARY projektben kiválasztott esettanulmányok hogyan egészítik ki egymást a projekt fő céljainak elérése érdekében. A jelentés...
Read more

Ez a jelentés (2.2. eredmény) a VISIONARY projekt kezdeti koncepcionális és analitikai keretrendszerére épül, és célja annak feltérképezése, hogy a VISIONARY projektben kiválasztott esettanulmányok hogyan egészítik ki egymást a projekt fő céljainak elérése érdekében. A jelentés célja, hogy röviden felvázolja munkánk elméleti alapjait és ismertetje az esettanulmányokban alkalmazott megközelítést.

1.12 MB
Copy link
Visionary projekt szórólap
2023.11.29.
A VISIONARY-ról szóló legfontosabb információk egy pillanat alatt. ...
Read more

A VISIONARY-ról szóló legfontosabb információk egy pillanat alatt.

662.36 KB
Copy link