A projekt
A projekt
A COVID-19 világjárvány rávilágított az európai élelmiszer-rendszerek globális összefüggésben történő újragondolásának fontosságára; nyilvánvalóvá tette, hogy a globális élelmiszer-ellátási lánc – amely nagymértékben koncentrált és “éppen időben” (just-in-time) ellátási alapon működik – hajlamos megingani a sokkhatások következtében. Az éghajlatváltozás és az ebből eredő átalakulásból fakadó nyomás további kulcsfontosságú kihívást jelent a mezőgazdaság számára. A jelenlegi élelmiszer-rendszerünk emellett szenved a vegyszerek túlzott használatól, a monokultúrás termesztési rendszerektől, valamint a szárazföldi és tengeri intenzív állattenyésztés káros környezeti hatásaitól, ami a talaj degradációját, valamint a vízre és a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatást eredményezi. A Zöld Megállapodás, nevezetesen a “Termőföldtől az Asztalig Stratégia” (F2F) és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiák, az éghajlatvédelmi intézkedések, a környezetszennyezés megszüntetésére irányuló törekvés és a Közös Agrárpolitika (KAP) politikai válaszok e kihívások kezelésére. Sürgősen szükség van az élelmezési rendszer jelentős átalakítására, hogy a mezőgazdaságot gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbbá tegyük.
A VISIONARY célja a mezőgazdaság fenntarthatóságának javítása azáltal, hogy az élelmiszer-előállítási rendszerekben környezetbarátabb, gazdaságilag életképesebb és szociokulturális szempontból megfelelőbb gyakorlatokat népszerűsít, és segít felszámolni az új gyakorlatok alkalmazása előtt áló akadályokat.
A projekt céljai
Jellemezni
Jellemezni a gazdálkodók fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttéréssel, azokban való részvétellel vagy azok elhagyásával kapcsolatos döntéseit befolyásoló magatartási tényezőket (beleértve a proximális és distális tényezőket) és relatív jelentőségük meghatározása, valamint annak felvázolása, hogy miként alakíthatók és használhatók ki azok a tényezők, amelyek ösztönző tényezőként (“mozgatórugóként”) működnek az akadályok (“kényszerkötődési hatások”) leküzdésére (WP 2-5);
Megvizsgálni
Megvizsgálni, hogy a “az asztaltól a termőföldig” megközelítés hogyan vezeti a különböző típusú fogyasztók preferenciáit a fenntartható és éghajlatbarát élelmiszerek iránti kereslethez, és hogy ez hogyan érvényesül a teljes értéklánc mentén, és miként befolyásolja a gazdálkodók magatartását (WP2, WP4);
Megérteni
Megérteni, hogy a célzott szakpolitikák és a gazdálkodókat bevonó kollektív szervezetek hogyan alakíthatnak ki olyan társadalmi-területi környezetet, amely lehetővé teszi a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását (egyéni és kollektív szinten), és jobban kapcsolódik az értéklánchoz (WP3, WP4, WP5);
Elindítani
Elindítani tudomány-szakpolitikai párbeszéde (science-policy interfaces) kezdeményezéseket a helyi, regionális és nemzeti döntéshozatali szintek releváns élelmiszerrendszeri szereplőinek bevonásával. Ezek a kezdeményezések a tudáscsere újszerű platformjai lesznek, fő céljuk a környezet- és éghajlatbarátabb gazdálkodási gyakorlatok elfogadásában a viselkedési tényezők szerepére és használatára vonatkozó eszközök politikai tervezésének és végrehajtásának jobb megalapozása (WP6);
Azonosítani
Azonosítani azokat a köz- és szakpolitikákat, szabványokat és szabályozásokat, amelyek akadályozzák a fenntartható élelmiszertermelést, és meghatározni, hogy mely szereplők rendelkeznek a változtatásukhoz szükséges térbeli, időbeli, gazdasági és politikai kapacitással, valamint ajánlásokat tenni a szakpolitikák jobb összehangolását célzó hatékony szakpolitikai kombinációra (WP2, WP3, WP5, WP6);
Fejleszteni
A kísérleti és viselkedési módszerek hozzájárulásának (és korlátainak) jobb megértése a rendszerszemléletű megközelítésbe ágyazva, valamint az előrelátó megközelítés és a viselkedési közgazdaságtan kombinációjának tesztelése (WP3-WP6).
Munkacsomagok
Egyes munkacsomag - Bevonódás, kommunikáció, hasznosítás és hasznosítás
Az egyes munkacsomag általános célkitűzése a projekt eredményeinek kommunikációja, terjesztése és hasznosítása annak biztosítása érdekében, hogy a projekt és eredményei széles körben elterjedjenek és nagy hatást gyakoroljanak a tudományra, a politikára és a gyakorlatra. A megfelelő tevékenységeket a konkrét célközönségre szabjuk és korán megtervezzük, hogy stratégiai megközelítést biztosítsanak a projekt és a partnerek támogatására. A célkitűzések között szerepel egy terjesztési, hasznosítási és kommunikációs terv létrehozása, valamint egy projekt-weboldal létrehozása és kezelése a láthatóság, a megtalálhatóság és a forrásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. Felhasználó-specifikus terjesztési anyagokat készítünk, és ismeretterjesztő rendezvényeket szervezünk. A kutatási adatokat és eredményeket a projekt befejezése után nyílt tudományos formátumban is elkészítjük a hasznosítás érdekében. Feladataimk közé tartozik a negyedévente megjelenő online hírlevél elkészítése, disszeminációs rendezvények szervezése, országközi látogatások az esettanulmányokhoz, és legalább két helyszíni műhelymunka, valamint lektorált publikációk készítése. A munkacsomagot a FiBL (Sabine Ersing) és a Global Nature Fund (Eva Schellenbeck) társvezetője vezeti.
Kettes munkacsomag - Az élelmiszerrendszerekre ható mozgatórugók és korlátozó tényezők feltérképezése
A kettes munkacsomag biztosítja az egész projekt koncepcionális és elemzési keretét, hogy biztosítsa a munkacsomagok közötti illeszkedést és szinergiákat. Az elemzési keret, a viselkedésváltozást befolyásoló és gátló tényezők szakirodalmi alapú feltérképezése, valamint az esettanulmányok finomhangolása fogja megalapozni a hármas, négyes és ötös munkacsomag empirikus munkáját. Ez a munkacsoport egy koncepcionális keretet is létrehoz, amelyet a projektek eredményei alapján továbbfejlesztünk majd. A munkacsomag vezetője az Universitat Politècnica de València (Dionisio Ortiz Miranda), társvezetője pedig az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft (Király Gábor).
Hármas munkacsomag - Agrár-környezetvédelmi szakpolitikai kísérletek
A hármas munkacsomag célja, hogy meghatározza azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározzák a gazdálkodók magatartási reakcióit a fenntartható gazdálkodási rendszerekre való áttérést elősegítő szakpolitikai kezdeményezések esetében. Három kulcsfontosságú fenntarthatósági átmenetre összpontosítunk: az éghajlati semlegességre, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására, valamint az édesvizek és a tengervizek jó ökológiai állapotára. Elemezzük, hogy az élelmiszer-, a vidék- és az agrár-környezetvédelem területén milyen szakpolitikák segíthetik elő a szükséges magatartásváltozásokat. Meghatározzuk, hogy a viselkedésalapú megközelítések és különösen a kísérletek hogyan segíthetnek a leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozások kiválasztásában a különböző társadalmi-ökológiai kontextusokban az EU-ban. A munkacsomagot a Koppenhágai Egyetem (Mette Termansen) és a Leibniz Agrártájkutató Központ (Bettina Matzdorf) vezeti.
Négyes munkacsomag – Értéklánc alapú kezdeményezések és üzleti modellek
A négyes munkacsomag az agrár-élelmiszeripari értékláncok szereplőinek magánkezdeményezéseit vizsgálja, és célja azon sikeres üzleti stratégiák és modellek azonosítása, amelyek sikeresen teremtenek piacokat a fenntartható módon előállított élelmiszerek számára. A négyes munkacsomag a fenntartható élelmiszer-rendszerekre irányuló értéklánc-kezdeményezésekkel, valamint az előttük álló lehetőségekkel és kihívásokkal, különösen a magatartásbeli ösztönzőkkel és az elszigeteltséggel kapcsolatos ismerethiányt fogja pótolni. Ez a sikeres, meglévő értéklánc-kezdeményezések vizsgálatával és a fogyasztóorientált ösztönző és promóciós intézkedések tesztelésével történik, többféle módszertani megközelítéssel, beleértve a kiskereskedőkkel végzett kísérleteket is. A munkacsomagot a Copenhagen Business School (Meike Janssen) és a Varsói Egyetem (Mikołaj Czajkowski) társvezetője vezeti.
Ötös munkacsomag - Az agrár-élelmiszeripari rendszer tőkeáttételi pontjai
A ötös munkacsomag rendszerszemléletű megközelítést alkalmaz. Két rendszerszintű példára összpontosítunk (a biogazdálkodásra való áttérés mint a teljes mezőgazdasági rendszerre való áttérés és a növényi alapú fehérjék, például a hüvelyesek fokozott termesztési rendszerére való áttérés). Ezenkívül ez a munkacsoport egyesíti a kettes, hármas, négyes és hatos munkacsoportban végzett áttekintő és empirikus munka különböző részeit. Ezáltal lehetővé válik, hogy egy adott értékláncon túlmutató betekintést nyerjünk. Összekapcsoljuk ezt a szakpolitikai és szabályozási feltérképezés megállapításaival, hogy biztosítsuk a szakpolitikai akadályok és ösztönzők figyelembevételét. Feltárjuk a nagy potenciállal rendelkező (a hármas és négyes munkacsoportban vizsgált) beavatkozások és kezdeményezések felfuttatásához és kiszélesítéséhez szükséges feltételeket, hogy ésszerű ajánlásokat tudjunk tenni a különböző értékláncokban ígéretesnek bizonyuló beavatkozási pontokra (leverage point) vonatkozóan. A munkacsomagot az Aberdeeni Egyetem (Katrin Prager) és a Koppenhágai Egyetem (Mette Termansen) társvezetője vezeti.
Hatos munkacsomag – Tudomány és szakpolitikai párbeszédek és kapcsolatok építése
A hatos munkacsomag egy átfogó munkafolyamat, amely a kettes, hármas, négyes és ötös munkacsomagokkal párhuzamosan zajlik. Általános célja, hogy az élelmiszerrendszer szereplőivel együttműködve lehetővé tegye a szakpolitikák és üzleti modellek közös tervezését, hogy 1) tájékoztassa a szakpolitikai és értéklánc-kísérletek során tesztelt beavatkozásokat, és 2) értelmezze a kísérletek eredményeit az új és innovatív szakpolitikai beavatkozások és üzleti modellek tervezésének összefüggésében. 16 tudományos-szakpolitikai párbeszéd áll ennek a munkának a középpontjában. Jelentős erőforrásokat fogunk a szakpolitikai érdekeltek, az értéklánc szereplői és a kutatók kapacitásának kiépítésére, hogy ezekben a kezdeményezésekben együttműködve hatékonyan hozzájárulhassanak a közös tervezési folyamathoz. A munkacsomagot az Exeteri Egyetem (Alex Inman) vezeti, a Highclere Consulting (Mark Redman) pedig társvezetője.
Hetes munkacsomag – Project menedzsment és koordináció
A hetes munkacsomag célja a VISIONARY átfogó koordinálása, beleértve a tudományos, technikai, adminisztratív és pénzügyi irányítást. A konzorciumon belüli belső kommunikációval, valamint az Európai Bizottsággal való kapcsolattartással foglalkozik. Emellett ez a munkacsoport felelős a konzorciumon kívüli tudományos tudáscsere megszervezéséért, egyrészt a projekt tudományos tanácsadó testületének tagjaival, másrészt más folyamatban lévő kapcsolódó projektekkel és kezdeményezésekkel, különösen a VISIONARY két testvérprojektjével, az ENFASYS-szal és a BEATLES-szel. A munkacsomagot az Universitat Politècnica de València (Dionisio Ortiz Miranda) vezeti a University of Aberdeen (Katrin Prager) támogatásával.
Hatások
A VISIONARY tevékenységei, eredményei, valamint disszeminációs / hasznosítási / kommunikációs gyakorlatai jól meghatározott és releváns célcsoportokat szólítanak meg és szándékosan úgy terveztük meg őket, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a felhívás által elvárt hatásokhoz: