A projekt
A projekt
A COVID-19 világjárvány rávilágított az európai élelmiszer-rendszerek globális összefüggésben történő újragondolásának fontosságára; nyilvánvalóvá tette, hogy a globális élelmiszer-ellátási lánc – amely nagymértékben koncentrált és “éppen időben” (just-in-time) ellátási alapon működik – hajlamos megingani a sokkhatások következtében. Az éghajlatváltozás és az ebből eredő átalakulásból fakadó nyomás további kulcsfontosságú kihívást jelent a mezőgazdaság számára. A jelenlegi élelmiszer-rendszerünk emellett szenved a vegyszerek túlzott használatól, a monokultúrás termesztési rendszerektől, valamint a szárazföldi és tengeri intenzív állattenyésztés káros környezeti hatásaitól, ami a talaj degradációját, valamint a vízre és a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatást eredményezi. A Zöld Megállapodás, nevezetesen a “Termőföldtől az Asztalig Stratégia” (F2F) és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiák, az éghajlatvédelmi intézkedések, a környezetszennyezés megszüntetésére irányuló törekvés és a Közös Agrárpolitika (KAP) politikai válaszok e kihívások kezelésére. Sürgősen szükség van az élelmezési rendszer jelentős átalakítására, hogy a mezőgazdaságot gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbbá tegyük.
A VISIONARY célja a mezőgazdaság fenntarthatóságának javítása azáltal, hogy az élelmiszer-előállítási rendszerekben környezetbarátabb, gazdaságilag életképesebb és szociokulturális szempontból megfelelőbb gyakorlatokat népszerűsít, és segít felszámolni az új gyakorlatok alkalmazása előtt áló akadályokat.
A projekt céljai
Jellemezni
Jellemezni a gazdálkodók fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttéréssel, azokban való részvétellel vagy azok elhagyásával kapcsolatos döntéseit befolyásoló magatartási tényezőket (beleértve a proximális és distális tényezőket) és relatív jelentőségük meghatározása, valamint annak felvázolása, hogy miként alakíthatók és használhatók ki azok a tényezők, amelyek ösztönző tényezőként („mozgatórugóként”) működnek az akadályok („kényszerkötődési hatások”) leküzdésére (WP 2-5);
Megvizsgálni
Megvizsgálni, hogy a „az asztaltól a termőföldig” megközelítés hogyan vezeti a különböző típusú fogyasztók preferenciáit a fenntartható és éghajlatbarát élelmiszerek iránti kereslethez, és hogy ez hogyan érvényesül a teljes értéklánc mentén, és miként befolyásolja a gazdálkodók magatartását (WP2, WP4);
Megérteni
Megérteni, hogy a célzott szakpolitikák és a gazdálkodókat bevonó kollektív szervezetek hogyan alakíthatnak ki olyan társadalmi-területi környezetet, amely lehetővé teszi a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását (egyéni és kollektív szinten), és jobban kapcsolódik az értéklánchoz (WP3, WP4, WP5);
Elindítani
Elindítani tudomány-szakpolitikai párbeszéde (science-policy interfaces) kezdeményezéseket a helyi, regionális és nemzeti döntéshozatali szintek releváns élelmiszerrendszeri szereplőinek bevonásával. Ezek a kezdeményezések a tudáscsere újszerű platformjai lesznek, fő céljuk a környezet- és éghajlatbarátabb gazdálkodási gyakorlatok elfogadásában a viselkedési tényezők szerepére és használatára vonatkozó eszközök politikai tervezésének és végrehajtásának jobb megalapozása (WP6);
Azonosítani
Azonosítani azokat a köz- és szakpolitikákat, szabványokat és szabályozásokat, amelyek akadályozzák a fenntartható élelmiszertermelést, és meghatározni, hogy mely szereplők rendelkeznek a változtatásukhoz szükséges térbeli, időbeli, gazdasági és politikai kapacitással, valamint ajánlásokat tenni a szakpolitikák jobb összehangolását célzó hatékony szakpolitikai kombinációra (WP2, WP3, WP5, WP6);
Fejleszteni
A kísérleti és viselkedési módszerek hozzájárulásának (és korlátainak) jobb megértése a rendszerszemléletű megközelítésbe ágyazva, valamint az előrelátó megközelítés és a viselkedési közgazdaságtan kombinációjának tesztelése (WP3-WP6).
Munkacsomagok
Egyes munkacsomag - Bevonódás, kommunikáció, hasznosítás és hasznosítás
A WP1 általános célja a projekt eredményeinek kommunikálása, terjesztése és hasznosítása annak érdekében, hogy a projekt és eredményei széles körben elterjedjenek és jelentős hatást gyakoroljanak a tudományra, a politikára és a gyakorlatra. A megfelelő tevékenységeket a konkrét célközönségre szabják és korán megtervezik, hogy stratégiai megközelítést biztosítsanak a projekt és a partnerek támogatásához. A célok között szerepel egy terjesztési, hasznosítási és kommunikációs terv kidolgozása, valamint egy projektweboldal létrehozása és kezelése a láthatóság, a megtalálhatóság és az erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. Felhasználó-specifikus terjesztési anyagokat állítanak elő és terjesztési eseményeket szerveznek. Emellett a kutatási adatokat és eredményeket nyílt tudományos formátumokba rendezik a projekt befejezése utáni hasznosítás céljából. A feladatok közé tartozik negyedéves online hírlevél készítése, terjesztési rendezvények szervezése, országok közötti esettanulmány-látogatások és legalább két helyszíni műhelymunka, valamint lektorált publikációk készítése. A munkacsomagot a FiBL (Sabine Ersing) vezeti, társszervezője a Global Nature Fund (Eva Schellenbeck).
Kettes munkacsomag - Az élelmiszerrendszerekre ható mozgatórugók és korlátozó tényezők feltérképezése
A WP 2 biztosítja a teljes projekt koncepcionális és analitikai keretét, hogy biztosítsa a különböző WP-k közötti összhangot és szinergiákat. Nevezetesen, az analitikai keret, a viselkedésváltozáshoz vezető tényezők és korlátok irodalom alapú feltérképezése, valamint az esettanulmányok finomítása képezik az alapját a WP 3, 4 és 5 empirikus munkájának. Ez a WP egy koncepcionális keretet is létrehoz, amelyet a projektek eredményei alapján gazdagítanak. A munkacsomagot a Universitat Politècnica de València (Dionisio Ortiz Miranda) vezeti, társszervezője pedig az Institute of Agricultural Economics Nonprofit Kft (Gábor Király).
Hármas munkacsomag - Agrár-környezetvédelmi szakpolitikai kísérletek
A hármas munkacsomag célja, hogy meghatározza azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározzák a gazdálkodók magatartási reakcióit a fenntartható gazdálkodási rendszerekre való áttérést elősegítő szakpolitikai kezdeményezések esetében. Három kulcsfontosságú fenntarthatósági átmenetre összpontosítunk: az éghajlati semlegességre, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására, valamint az édesvizek és a tengervizek jó ökológiai állapotára. Elemezzük, hogy az élelmiszer-, a vidék- és az agrár-környezetvédelem területén milyen szakpolitikák segíthetik elő a szükséges magatartásváltozásokat. Meghatározzuk, hogy a viselkedésalapú megközelítések és különösen a kísérletek hogyan segíthetnek a leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozások kiválasztásában a különböző társadalmi-ökológiai kontextusokban az EU-ban. A munkacsomagot a Koppenhágai Egyetem (Mette Termansen) és a Leibniz Agrártájkutató Központ (Bettina Matzdorf) vezeti.
Négyes munkacsomag – Értéklánc alapú kezdeményezések és üzleti modellek
A WP4 az agrár-élelmiszeripari értékláncokban működő szereplők magánkezdeményezéseit vizsgálja, és célja olyan sikeres üzleti stratégiák és modellek azonosítása, amelyek sikeresen teremtenek piacot a fenntarthatóan előállított élelmiszerek számára. A WP4 pótolja a fenntartható élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos magán értéklánc-kezdeményezésekkel, valamint az azok előtt álló lehetőségekkel és kihívásokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, különös tekintettel a viselkedési tényezőkre és a lockin-hatásokra. Ez a sikeres meglévő értéklánc-kezdeményezések vizsgálatával és a fogyasztókra irányuló ösztönző és promóciós intézkedések több módszeres megközelítéssel történő tesztelésével történik, bele A munkacsomagot a Koppenhágai Üzleti Iskola (Meike Janssen) vezeti, társszervezője pedig a Varsói Egyetem (Mikołaj Czajkowski).
Ötös munkacsomag - Az agrár-élelmiszeripari rendszer tőkeáttételi pontjai
A WP5 rendszerközpontú megközelítést alkalmaz. Két példára összpontosítunk a rendszer szintjén (az ökológiai gazdálkodásra való átállás, mint a gazdaság egészének átállása; valamint a növényi fehérjék, például hüvelyesek termelésének növelésére való átállás, mint a termesztési rendszer átállása). Ezenkívül ez a WP összefogja a WP2-4 és 6 felülvizsgálatának és empirikus munkájának különböző szálait. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy egy adott értékláncon túlmutató betekintést nyerjünk. Ezt kombináljuk a politikai és szabályozási térképészeti eredményekkel, hogy biztosan figyelembe vegyük a politikai területen fennálló akadályokat és ösztönzőket. Feltárjuk a nagy potenciállal rendelkező beavatkozások és kezdeményezések (a WP3 és 4 keretében vizsgáltak) kiterjesztéséhez és méretnöveléséhez szükséges feltételeket, hogy értelmes ajánlásokat tudjunk tenni a különböző értékláncokban ígéretes hatást gyakorló tényezőkről. A munkacsomagot az Aberdeeni Egyetem (Katrin Prager) vezeti, társszervezője a Koppenhágai Egyetem (Mette Termansen).
Hatos munkacsomag – Tudomány és szakpolitikai párbeszédek és kapcsolatok építése
A 6. munkacsomag egy átfogó munkaterület, amely a 2–5. munkacsomagokkal párhuzamosan fut. Átfogó célja, hogy az élelmiszeripari szereplőkkel együttműködve lehetővé tegye a politikák és üzleti modellek közös kidolgozását, hogy 1) tájékoztassa a politika és az értéklánc kísérletezésében tesztelt elemeket, és 2) értelmezze a kísérlet eredményeit új és innovatív politikai beavatkozások és üzleti modellek kidolgozásának kontextusában. Ennek a munkának központi eleme a 16 tudománypolitikai interfész (SPI) résztvevőivel folytatott kiterjedt párbeszéd. Jelentős erőforrásokat fordítanak a politikai érdekelt felek, az értéklánc szereplői és a kutatók kapacitásának kiépítésére, hogy az SPI-kben együtt tudjanak dolgozni, és hatékonyan hozzájárulhassanak a közös tervezési folyamathoz. A munkacsomagot az Exeteri Egyetem (Alex Inman) vezeti, társszervezője pedig a Highclere Consulting (Mark Redman).
Hetes munkacsomag – Project menedzsment és koordináció
A hetes munkacsomag célja a VISIONARY átfogó koordinálása, beleértve a tudományos, technikai, adminisztratív és pénzügyi irányítást. A konzorciumon belüli belső kommunikációval, valamint az Európai Bizottsággal való kapcsolattartással foglalkozik. Emellett ez a munkacsoport felelős a konzorciumon kívüli tudományos tudáscsere megszervezéséért, egyrészt a projekt tudományos tanácsadó testületének tagjaival, másrészt más folyamatban lévő kapcsolódó projektekkel és kezdeményezésekkel, különösen a VISIONARY két testvérprojektjével, az ENFASYS-szal és a BEATLES-szel. A munkacsomagot az Universitat Politècnica de València (Dionisio Ortiz Miranda) vezeti a University of Aberdeen (Katrin Prager) támogatásával.
Hatások
A VISIONARY tevékenységei, eredményei, valamint disszeminációs / hasznosítási / kommunikációs gyakorlatai jól meghatározott és releváns célcsoportokat szólítanak meg és szándékosan úgy terveztük meg őket, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a felhívás által elvárt hatásokhoz: