• Verzió
• Letöltés 145
• Fájlméret 815.40 KB
• Fájlok Száma 1
• Dátumkészítés 18. szeptember 2025
• Utoljára frissített 11. december 2025

Testing design principles of collective action schemes to enhance sustainability of water resource use

A vízvagyon-gazdálkodás a tájszintű szemléletben alapvető fontosságú az európai mezőgazdaság környezeti és hidrológiai kihívásainak kezelésében. A földtulajdon fragmentáltsága miatt a gazdálkodásnak túl kell lépnie az egyes ingatlanok keretein, és össze kell hangolódnia a hidrológiai rendszerekkel, ami együttműködésen alapuló kormányzást igényel, a gazdák és más érintettek bevonásával.

Ez a tanulmány (Mérföldkő 9) a vízforrásokra gyakorolt hatás csökkentésére irányuló kollektív cselekvés motivációit és akadályait vizsgálja, Elinor Ostrom tervezési elveit (DPs) használva diagnosztikai eszközként az intézményi szilárdság értékelésére három esetben: öntözésmenedzsment Spanyolországban és Magyarországon, valamint vízgyűjtő-alapú nitrogénszabályozás Dániában.

A spanyol eset erős összhangot mutat az Ostrom-elvekkel, beleértve a beágyazott, felhasználó-vezérelt szervezeteket és a kollektív jogok jogi elismerését. A magyar eset erős felülről irányított kontrollt mutat, de hiányzik a képesség összetett, kollektív vízgazdálkodási kezdeményezések végrehajtására, valamint a szükséges alulról jövő együttműködés, koordináció és szakmai iránymutatás. A dán eset jelentősen eltér az elvektől a korlátozott érintetti részvétel és a felhasználói autonómia miatt.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az intézményi kontextus és a kormányzási tervezés hogyan befolyásolja a vízgazdálkodás legitimitását és hatékonyságát. Bár Ostrom elvei értékes intézményi benchmarkot nyújtanak, korlátozott betekintést adnak a gazdák részvételét befolyásoló viselkedési tényezőkbe.

Javasoljuk, hogy a jövőbeli kutatások az Ostrom-elvekről vegyék figyelembe a viselkedési perspektívát is, hogy jobban megértsék a kollektív agrár-környezetvédelmi programok sikerét és kudarcaikat a fenntartható vízhasználat szempontjából. Következő munkánk túl fog lépni az intézményi elemzésen, és a kollektív agrár-környezetvédelmi programok viselkedési mozgatórugóit és akadályait fogja feltárni.

Attached Files