- Verzió
- Letöltés 400
- Fájlméret 480.53 KB
- Fájlok Száma 1
- Dátumkészítés 2026.04.24.
- Utoljára frissített 2026.09.01.
Viselkedéskutatási betekintés a fenntartható élelmiszerek iránti fogyasztói keresletbe
Ez a jelentés hét empirikus tanulmány eredményeit foglalja össze, amelyek azt vizsgálják, hogy az élelmiszer-környezetben végrehajtott változtatások hogyan ösztönözhetik a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást. Az élelmiszerrendszerek jelentősen hozzájárulnak a környezet romlásához: elősegítik az élőhelyek elvesztését, a vízszennyezést, a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást (Crippa et al., 2021). Erre válaszul az Európai Unió „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiája az élelmiszer-rendszer környezeti és éghajlati lábnyomának csökkentésére törekszik az értéklánc egészén – a termeléstől a fogyasztásig – végrehajtandó változások előmozdításával (Európai Bizottság, 2020). Ezen átalakulás keretében a kiskereskedelmi szektor stratégiai pozíciót foglal el, mivel ez határozza meg a termékek elérhetőségét, a marketingtevékenységeket és a vásárlási körülményeket, ezért a stratégia kifejezetten erre a szektorra irányul, amikor az élelmiszer-forgalmazási és promóciós gyakorlatok megváltoztatására szólít fel.
A jelentésben összefoglalt hét tanulmány egy széles körű beavatkozási csomagot értékel, amelyek többségükben a magánélelmiszer-kiskereskedők tevékenységi körébe tartoznak, ideértve a választási architektúrára irányuló intézkedéseket, az árképzési stratégiákat, az éghajlati címkéket és egyéb vásárlási helyszínen alkalmazott eszközöket. Összességében két átfogó célt tűznek ki, amelyek központi szerepet játszanak a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerek felé történő átállásban:
• Az élelmiszer-fogyasztás éghajlati hatásának csökkentése szupermarketekben végrehajtott beavatkozások révén (1–5. tanulmány)
• A helyben termelt élelmiszerek fogyasztásának ösztönzése rövid ellátási láncok révén (6. és 7. tanulmány)
Az 1. és 2. tanulmány országok közötti felmérési kísérletek alapján elemezte, hogy a szupermarketekben végrehajtott beavatkozások hogyan befolyásolják a teljes élelmiszerkosár klímára gyakorolt hatását. A 3. tanulmány a Dániában végzett, kérdőíves kísérletek segítségével a különböző árképzési forgatókönyvek mellett a fogyasztók által a hús és a hüvelyesek között végzett helyettesítő választásokra összpontosított. A 4. és 5. tanulmány spanyolországi és dániai működő szupermarketekben végzett terepkísérletek keretében tesztelte a hüvelyesek vásárlásának növelésére irányuló üzleten belüli promóciós stratégiákat. A 6. tanulmány értékelte különböző promóciós üzenetek hatékonyságát az angliai termelői boltokba történő vásárlóvonzás szempontjából, míg a 7. tanulmány a romániai termelői piacokkal kapcsolatos fogyasztói percepciókat, érzelmi reakciókat és vásárlási viselkedést vizsgálta, különös hangsúlyt fektetve a helyben termelt élelmiszerekre.
Összességében a hét tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi környezetben végrehajtott viselkedési beavatkozások a fogyasztók vásárlási döntéseit fenntarthatóbb választások felé terelhetik. Az egyes beavatkozások hatása azonban általában szerény. A bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy az integrált beavatkozási csomagok – különösen azok, amelyek az árazási intézkedéseket, a klímacímkézést és a stratégiai termékelhelyezést ötvözik – lényegesen hatékonyabbak, mint az elszigetelt intézkedések. Az élelmiszer-fogyasztás klímára gyakorolt hatásának érdemi csökkentése ezért az élelmiszer-környezet strukturális változásait igényli, ahelyett, hogy kizárólag önkéntes vagy tájékoztató jellegű intézkedésekre támaszkodnánk.
A meghatározott hatékony beavatkozások közül sok a magánélelmiszer-kiskereskedők tevékenységi körébe tartozik, ami őket a változás fontos előmozdítóivá teszi. Ugyanakkor ez a kiskereskedőkre való támaszkodás politikai szempontból korlátokat jelent. Bár a kiskereskedők kulcsfontosságú támogató szerepet játszhatnak, nem valószínű, hogy a rendszerszintű változás elsődleges mozgatórugói lennének. Valószínűleg közpolitikai eszközökre – például szabályozásra, pénzügyi ösztönzőkre és kötelező tájékoztatási követelményekre – lesz szükség ahhoz, hogy a kiskereskedelmi gyakorlatok szorosabban igazodjanak a tágabb fenntarthatósági célokhoz.
A teljes jelentés hamarosan elérhető lesz.
