Május 21–22-én a Koppenhágai Egyetem (UCPH) házigazdaként fogadta a dán élelmiszeripari hüvelyesek értékláncaira összpontosító, több országot érintő látogatást. Az élelmiszeripari hüvelyeseket egyre inkább elismerik a fenntarthatóbb és egészségesebb európai élelmiszerrendszer felé történő átállás fontos elemeként. Ugyanakkor – ahogyan sok más európai országban is – Dániában is alacsony szinten marad a hüvelyesek fogyasztása és termelése. A látogatás keretében Dániából, Németországból, Magyarországról, Skóciából és Spanyolországból érkező, az élelmiszerrendszerrel foglalkozó érdekelt felek és kutatók gyűltek össze, hogy megvizsgálják, hogyan alakultak ki olyan vállalatok, valamint állami és magánkezdeményezések, amelyek hozzájárulnak a dán élelmiszeripari hüvelyesek értékláncainak fejlesztéséhez – és hogy más országok mit tanulhatnak a dán tapasztalatokból.

Az első nap, amelyet az UCPH Élelmiszer- és Erőforrás-gazdaságtani Tanszékén tartottak, a VISIONARY projekt dán és európai hüvelyesekre vonatkozó kutatásának bemutatásával kezdődött, amely kiterjedt mind az értéklánc dinamikájára, mind a fogyasztói preferenciákra. Ezt követően a résztvevők megismerkedtek a MATR Foods nevű dán vállalattal, amely fermentált hüvelyes alapú élelmiszereket fejlesztett ki, és ezeket sikeresen nagyüzemi szintre emelte. Az előadás betekintést nyújtott azokba a lehetőségekbe és kihívásokba, amelyek a hüvelyes alapú termékek innovációtól a piacra kerülésig vezető útján jelentkeznek.

A csoport emellett két, a dán növényi alapú élelmiszeripar fejlődését támogató kezdeményezésről is tájékozódott. A „Plant-based Food Grant” – egy 2030-ig közel 150 millió eurót biztosító, állami finanszírozású program – olyan projekteket támogat, amelyek célja a növényi alapú élelmiszerek és értékláncok fejlesztése. A Danish Legume Partnership az élelmiszeripari rendszer különböző szereplőit fogja össze azzal a céllal, hogy növelje a dánok hüvelyesek fogyasztását. A megbeszélések során azt vizsgálták, hogy ezek a különböző megközelítések hogyan járulhatnak hozzá az értékláncok megerősítéséhez, és mely tanulságok lehetnek relevánsak más országok számára is.

A második napon a résztvevők a terepre látogattak el, ahol megtekintették a Bælgkompagniet nevű nagy gazdaságot, amely nemrégiben a sertéstenyésztésről a takarmányhüvelyesek termesztésére és feldolgozására állt át. A látogatás során a résztvevők első kézből ismerhették meg a hüvelyesek termesztésével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlati lehetőségeket és kihívásokat, emellett pedig megvitatták, hogy egy ilyen jelentős üzleti átálláshoz milyen feltételek szükségesek.

A megbeszélések az UCPH-n folytatódtak, ahol a résztvevők meglátogatták az egyetem helyi étkezdéjét, amely nemrégiben teljes mértékben növényi alapú étlapra állt át, ahol a hüvelyesek képezik a menü központi elemét. A látogatás gyakorlati rálátást nyújtott az értéklánc fogyasztói oldalára, bemutatva, hogyan lehet a hüvelyeseket nagy léptékben beépíteni az ételekbe, és rávilágítva az étlapok átalakításával, az alapanyagok beszerzésével, valamint a növényi alapú ételek fogyasztók számára vonzóvá tételével kapcsolatos néhány szempontra.

A látogatás egy megbeszéléssel zárult, amelynek témája az volt, hogy milyen úton lehetne növelni a hüvelyesek termelését és fogyasztását a résztvevők saját országaiban. Összességében a két nap rávilágított arra, milyen értékes a hüvelyesekkel a gyakorlatban foglalkozóktól való közvetlen tanulás, valamint a különböző országok közötti tapasztalatcsere. Ezek a perspektívák együttesen inspirációt nyújthatnak a meglévő akadályok leküzdéséhez és annak feltárásához, hogy milyen lehetne egy erősebb élelmiszer-hüvelyes ágazat Európa-szerte.